Ez olyan Miya~

"Nemcsak hogy nem találod a helyed a világban, de nem is keresed, nem mered magad odaadni senkinek és semminek, a kártyaváradban játszod a királyfit. De nehogy azt hidd, hogy nem lát rajtad át mindenki." /Gerlóczy Márton/

Ott leszünk ♥

Ott leszünk ♥
♥ o9.27 ♥

2010. augusztus 9., hétfő

Repülőnap 2010 ♥♥

Lehet, nem yo ötlet most blogot írni, mikor bunkó és nemtörődöm kedvemben vagyok, de nem tud izgatni. Na, tessék xD

Szal... öcsém jóvoltából megint mentünk Kecsóra, a rep.napra. Eddig ez volt a harmadik. Nem nagy szám, de mi azon leszünk, hogy ezt növeljük, bezony.

~ Szombaton reggel, jött az ébresztés asszem hat vagy fél 7 felé. Már gőzöm sincs. Aztán néztünk neten időképet, és kb Kecsó szépen elbújt a köd mögött, plusz igencsak lógott az eső lába (Y) Tanakodtunk, hogy menjünk most, vagy majd vasárnap. No, vasárnap lett belőle, így Miya 3/4 11kor visszafeküdt csucsulni, és felkelt fél kettő körül. Asszem.

Este még minden oké volt, és tisztában voltam azzal, hogy nekem vasárnap reggel hatkor ébresztő, mindezek ellenére lefeküdtem 3kor (Y) Csúcs vagyok...

~ Vasárnap ugye jött az ébresztő, drága öcsém személyében. Kettőig nem látam, de nem tudott izgatni.

A pojén az egészben az volt, hogy én pörögtem a legjobban, mikor odaértünk egy órás kocsikázás után. Én aludtam három órát, mégis fel voltam töltődve még akkor. Dekkoltam a kerítésnél, és csináltam a képeket, már amikor le tudtam kapni őket a levegőben.

Utána egy kis hatásszünet, mert Miya bekómált. Nem érdekelt a felettünk röpködő vadászgép, sem az, hogy előttünk egy nagy repcsi búgatta a motorját. Ültem, és néztem a hülye méheket -_-' Tipikus.

Aztán anyáék hoztak nekem és öcsémnek jegeskávét, merthogy ő is bekómált. Átadtunk az ősöknek a csücsükét, mi meg leültünk a földre eléjük. Csúcs volt. Kávé kortyolgatás, nasizás, és ettől felébredtem. Utána ugyanúgy csüngtem az előttünk lévő kerítésen, és csináltam a videókat, képeket.

De a legszebb gépek, azok ezek voltak:

Meg nem mondom, milyen gépek, sem azt, hogy milyen nemzetiségűek, mert ahol mi álltunk, ott kábé semmit nem hallottunk a hangosból, hogy mit mondanak. De gyönyörűek voltak *-*

És akkor a kötelékrepülések. Hm... talán a legjobbak. Persze, az is yo, mikor egy ilyen vadászgép egy szál maga röpköd a fejed felett, de az... na, az mindent visz. Voltak a horvátok... ők is nagyon yok voltak, de szinte mindenki az olaszokat várta *-* Hát nem csodálom, komolyan. A Diamond-formáció *-* anyám (L) meg szívet "rajzoltak" az égboltra *-* ♥♥


Egyemmegőket *-*

Ja, és akkor Csőrike:

Meg persze a hülyékedések mentek... főleg anyával... katapultot szerelünk majd az egyik fotelba, aztán ha menekülni akar valamelyikünk apa sok hülyesége elől, katapultálunk x"D

Plusz... majdnem kaptam fasznyalókát, yo mi? -.-" Gyáá x"D

Utána mentünk mekibe, mert öcsém oda akart menni. Nekem meg mindegy volt, mert kábé megint élőhalott lettem... Az arcom fájt, szépen megkapott a Nap, szal tuti volt.

Hazafelé gyönyörűen bealudtam, de nem tudott érdekelni.

Összegezve... nagyon tetszett a tegnap, és vissza akarom csinálni T_T

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése