Most egy kis emberutálatom van, és ha ez így fog folytatódni, az is marad xD
Miért hiszik azt az emberek, hogy akkor nagyok, mikor szarnak a másik fejére? Azt hiszik, azzal mindent megoldanak, és jó, amit csinálnak? Kurvára, mondhatom.
~ Viszel neki poharat, mikor meglátod az ásványvizes palackot nála?
- Gratulálok, elérted az első szintet a jótettek listáján, de ne hidd, hogy ezzel már nagy vagy. Ugyan, sehol nem vagy még attól a címtől.
~ Egyszer felteszed neki a kérdést, hogy kér-e kávét?
- Hűűű, teljesítmény, öregem! De tényleg, le a kalappal előtted. Elvégre, neked dolgozik, már csak udvariasságból is felteszek olyankor egy kérdést, még ha olyan tajparaszt is vagyok mint te :D Persze, a víz már nem menő, elvégre az ember beéri napi egy adag kibaszott kávéval, víz az nem kell neki. Meg, hé. A szomszédban lakik, majd akkor szépen hazajár inni, és minden megvan oldva.
~ Szépen bulizgattok, mikor Ő dolgozik, és még át is néztek rajta, egy szót sem szóltok hozzá.
- Ehhez megint gratulálni tudok, és megint le a kalappal előttetek. Ez egy újabb bizonyítvány arról, milyen emberek vagytok, és ha ti nem lennétek, ki kéne találni :D Attól mentsen meg az Isten, hogy én ilyen embereket kitaláljak. De könyörgöm. Nem éreztétek magatokat K E L L E M E T L E N Ü L ? Jah, bocs. Nektek az ismeretlen fogalom, én kérek elnézést. * illedelmesen meghajol* Komolyan, jó vastag bőr van a képeteken, halljátok O-o Én lenézést veszek ki ezekből a dolgokból, csak nem értem, mire föl teszitek xD
~ Ő dolgozik, de te másért mész segítségért, és megint csak hozzá sem szóltok.
- Még mindig nem érzed magad kellemetlenül? Semelyikötök? Komolyan mondom, undorító xD Mert ha vad idegenek lennétek, és úgy dolgozik nektek, azt mondom oké, nem kell vele társalogni, de hellókám. Nem vadidegenről van szó. Nagyon nem. Az, hogy nem adtok neki inni? Na, bumm. Hazajön, és hazajött. De az, hogy szartok a fejére, mintha nem is ismernétek, közben jaj, de jóban lettem másokkal, számomra gyomorforgató, és hányinger keltő. Ennyit rólatok, az én szememben leírtátok magatokat, és nyíltan kimondom, és K U R V A N A G Y O T C S A L Ó D T A M B E N N E T E K .
Na, véget ért a móka mára, zárul Miya blogos tára. Ennyit az emberekről. Köpönyegforgatóak, kétszínűek, és csak felületes a szeretet.
Miért hiszik azt az emberek, hogy akkor nagyok, mikor szarnak a másik fejére? Azt hiszik, azzal mindent megoldanak, és jó, amit csinálnak? Kurvára, mondhatom.
~ Viszel neki poharat, mikor meglátod az ásványvizes palackot nála?
- Gratulálok, elérted az első szintet a jótettek listáján, de ne hidd, hogy ezzel már nagy vagy. Ugyan, sehol nem vagy még attól a címtől.
~ Egyszer felteszed neki a kérdést, hogy kér-e kávét?
- Hűűű, teljesítmény, öregem! De tényleg, le a kalappal előtted. Elvégre, neked dolgozik, már csak udvariasságból is felteszek olyankor egy kérdést, még ha olyan tajparaszt is vagyok mint te :D Persze, a víz már nem menő, elvégre az ember beéri napi egy adag kibaszott kávéval, víz az nem kell neki. Meg, hé. A szomszédban lakik, majd akkor szépen hazajár inni, és minden megvan oldva.
~ Szépen bulizgattok, mikor Ő dolgozik, és még át is néztek rajta, egy szót sem szóltok hozzá.
- Ehhez megint gratulálni tudok, és megint le a kalappal előttetek. Ez egy újabb bizonyítvány arról, milyen emberek vagytok, és ha ti nem lennétek, ki kéne találni :D Attól mentsen meg az Isten, hogy én ilyen embereket kitaláljak. De könyörgöm. Nem éreztétek magatokat K E L L E M E T L E N Ü L ? Jah, bocs. Nektek az ismeretlen fogalom, én kérek elnézést. * illedelmesen meghajol* Komolyan, jó vastag bőr van a képeteken, halljátok O-o Én lenézést veszek ki ezekből a dolgokból, csak nem értem, mire föl teszitek xD
~ Ő dolgozik, de te másért mész segítségért, és megint csak hozzá sem szóltok.
- Még mindig nem érzed magad kellemetlenül? Semelyikötök? Komolyan mondom, undorító xD Mert ha vad idegenek lennétek, és úgy dolgozik nektek, azt mondom oké, nem kell vele társalogni, de hellókám. Nem vadidegenről van szó. Nagyon nem. Az, hogy nem adtok neki inni? Na, bumm. Hazajön, és hazajött. De az, hogy szartok a fejére, mintha nem is ismernétek, közben jaj, de jóban lettem másokkal, számomra gyomorforgató, és hányinger keltő. Ennyit rólatok, az én szememben leírtátok magatokat, és nyíltan kimondom, és K U R V A N A G Y O T C S A L Ó D T A M B E N N E T E K .
Na, véget ért a móka mára, zárul Miya blogos tára. Ennyit az emberekről. Köpönyegforgatóak, kétszínűek, és csak felületes a szeretet.