hah *-*

Üm... 12 nappal az előző bejegyzés után, háhá *-* szép szám... és már muszáj voltam Warumono-t is lecserélni, mert annak a depis hétnek vége, szerencsére...

Most yol vagyok, yo kedv, minden oké, kivéve a PR; hagyjon békéééén T_T  És hogy mi volt eddig... hm...
Annyira nagyon semmi... meccs, meccs, sülcsinap, amire kaptam sok szépet, már
~ Pénteken *-* egy édes kis könyvet, megmegmegmeg HoHoMePa rajzot *-* Lelkem *-*
Aztán szépen sorban...
~ Szombaton egy édes sztorit Senseitől *-* banyek, folytatást neki T_T
~ Hétfőn egy adag nyalókát, szám szerint 30 darabot, meg egy zacsi gumicukrot Regitől és Helltől, Senseitől egy Warumono-s rajzot *-* meg egy SuG feelinges képeslapot *-* Aztán... magamnak egy telót, és este.. hjaj, egyszer megöllek, Trotyi T_T 
Kaptam még egy Takerus posztert, mert Miya béna, és nem tud elmenni nyomtatni xD már kint díszeleg a szekrényemen *-* aztán egy történetet, amin sírtam, mert miért ne? De Trotyi, máskor ne öld meg Cicát T___T Viszont utána vigyorogtam a kis videón, amit csinált még nekem, és kya, édesek *-* A rajz meg, hih *-*

Fullra nincs összefüggés a dolgok között, de most nem érzem magam úgy, hogy tényleg összefüggően tudnék akár beszélni, nem hogy írni xD De most tényleg yo kedvem van, azt leszámítva, hogy nincs meg a Miyavis telefontartóm T_____T és nekem az KELL! Elgondolkoztam reggel, hogy lehet, anya kidobta a táskával együtt ._.' eh...T_T

Mivanmég, mivanmég, mivanmég... *gondolkozik* yo kedv, de tényleg, Sülcsit akarok írni *-*

Megyek, kezdek magammal valamit xD 

...

Ha már dizi,akkor bejegyzés, de semmi pozitív nem lesz benne. Mire föl legyen?
A mostani hangulatomat leginkább a Dir en Grey tudná egy az egyben jellemezni. Semmi, üres, napok óta zero életkedv, mert így az igazi.

Az, hogy tegnap kicsit jól éreztem magam Szandinál, az egy dolog. De még ott sem oldódtam fel semennyire attól függetlenül, hogy ittunk mi mindent. Jägert, fütyülőst, likőrt, energiaitalt, bort... de aztán az a két óra alvás nekem nagyon kevés volt, bár a többieknek is. Minden órán a padon feküdtünk, de ennek ellenére próbáltunk nem elaludni. Így kell ezt; suli időben. Persze ott is, mikor jött a lelkizős óra, előjött az a kérdés, hogy miért vagyok ilyen? Miért nem nyílok meg baráti körben? Nem tudom... mondtam is Leilának, hogy felesleges szeretnie, úgyis csak megbántás lenne belőle. Tapasztalat.

Ezek előtt pedig... ugyanaz, mint most... volt a koncert, és bevallom őszintén, nem élveztem. Nem így készültem rá, hanem hogy végigtombolom, de ez nem jött össze. Talán mert nem olyan nagy kedvencek, mint mások, és nem éreztem a szikrát, na meg... nem tudom... vagyis tudom, de nem fogom leírni. Rossz volt a hétvégém, de ez a hetem még rosszabb...

Azt sem tudom, hogy ezt minek írom, talán mert yol esik kiadni magamból ezt, mégha nem is sok,és tömör. De akkor is.

Mily meglepő, hogy Warumono is előkerült (:

~nobody~

mert így koncert előtt én is érezhetek ilyet.